2. díjam

My First award.

Köszönöm a díjat Beautiful Life-nak!

Szabályok: 

1. Köszönd meg a díjat,és tedd ki hogy kitől kaptad.

2. Olvasd el annak a blogját ,akitől kaptad ezt a díjat.

3. Írj 12 dolgot az illető blogjáról.

4. Írj 12 dolgot a saját blogodról.

5. Válaszolj a 12 kérdésre.

6. Tegyél fel 12 kérdést a saját blogoddal kapcsolatban.

7. Kommentálj az illető blogjának egyik fejezetéhez.Ez lehet kritika,vélemény vagy bármi ami építő jellegű.

8. Cseréljetek linket.

9. Küldd tovább 12 embernek a díjat.

10. Tedd ki a "plecsnit" jól látható helyre hogy az én blogomra vezessen.

12 dolog a Friend or enemy című blogról

• Egyedi történet. 
• Olyan helyzetek amibe én magam is bele pirulok. 
• Harry-t üldözi a rendőrség. 
• Az első fejezetben felgyújt Harry egy kocsit. 
• Harry nem heteró. 
• Harry nagyobbat üt Louis-nál. 
• Louist egy pincébe van bezárva. 
• Harry megeteti Louist. 
• Harry perverz. 
• Louis nagyon fél. 
• Harry lelövi az egyik rendőrt. 
• Ellopott egy autót. 
• 
  

12 dolog a saját történetemről

• Kitalált történet. 
• Koreai fiú bandáról szól, BTS. 
• MiHi egy fiú bandába kerül be fiúnak öltözve. 
• Több szállón fut. 
• Vannak benne melegek (fiúk). 
• MiHi elhagyja Koreát és vissza megy Magyarországra, amikor megtudja, hogy az egyik barátja levideózta mikor együtt voltak és elküldte a pasijának aki nem is szólt a videóról. 
• MiHi lány bandába kerül. Három tag van a bandában. 
• Hwonak, MiHi pasijának van egy kutyája. 
• MiHi megcsalja Hwot és vissza megy JungKookhoz. 
• Szét akarják szedni őket. 
• Shyo bátya meghalt. 
• MiHi unokatestvére modell.

Kérdések!

1. Mit gondolsz eddig a Friend or Enemy-ről?(Ha lehetséges hosszabban fejezd ki, hogy tudjam mit javítsak a szükséges helyeken)

- Nagyon tetszik a történet! Igazat megvallva szeretem a Yaoi témájú ficiket/történeteket/blogokat. Nagyon jó kis történetnek ígérkezik. Eddig még nem olvastam ilyen témájú ficit/történetet/blogot. Az egyetlen ami zavar, hogy túl tömör. Ellehetett volna húzni a a cselekvéseket. Egyébként szépen fogalmazol. Helyesírási hibát egy-kettőt találtam, de nem zavart mert inkább csak elírások voltak. Mindenki hibázik főleg én. :D

2. Szoktál más blogokat is olvasni?

- Nem, nem szoktam csak néha. Egy kettő van amit elolvasok ha van időm.

3. Honnan meríted az ihleted?

- Abból ami történik velem. Ha csak elmegyek fagyizni a barátnőmmel már akkor jönnek az ötletek.

4. Mióta blogolsz?

- Tavaly. Nagyából ilyenkor kezdtem el az első blogomat gépelni, de azt abba hagytam. Kezdtem egy másikat amit szintén... abba hagytam... Majd elkezdtem egy másikat, azt is abba hagytam (el sem kezdtem). Majd barátnőmmel kezdtünk el egy közöset, csak sajnos nem sok időnk volt és nehéz volt tartani a lépést a másikkal. Elkezdtem ezt írni. Lassan féléve megy szóval ezt nem fogom abba hagyni.

5. Változtassak valamit a történetemen?

- Nem. Csak egy kicsit részletesebben ha írnád akkor még jobb lenne! :D

6. Mennyi időt szánsz (naponta vagy hetente) a blogodra?

- Amikor engedi az idő írok. Naponta úgy két órát, vagy akár többet.

7. Mennyi blogod van?

- Négy aktív és négy inaktív.

8. Ha jelölhetnél valakit az "év írója" és az "év blogja" címre kit és melyik blogot jelölnéd?(Saját blogot nem lehet mondani)

- Szerintem a bétám blogja lenne az. :D Imádom azt ahogy ír!

9. Milyen műfajú blogokat szoktál olvasni?

- Szeretem a sulis blogokat és a fantazikat.

10. Mit gondolsz a "sablon írókról?"

- Ha sablon író alatt azt érted akik más ötletét írják meg csak más szereplőkkel és pár plusz csavarral akkor azt kell mondanom, hogy zavarnak. Amúgy semmi bajom nincs azzal amikor egy történetet háromszor ír le öt különböző bloggerina.

11. Mennyi időnkét teszel ki új részt a blogodra?

- Változó. Hetente, két hetente.

12. Mit vársz el egy történettől?

- Izgalmas részeket.


12 kérdésem:

• Mi a véleményed a történetemről? Kérlek ezt hosszan válaszold meg! 
• Miért kezdtél el blogolni? 
• Mi add ihletet? 
• Mióta írsz? 
• Van olyan dolog amit szeretsz magad mellett tudni amikor írsz? 
• Szerinted egyedi a történet? 
• Honnan találtad ki a történeted? 
• Mikor szoktál írni? 
• Mennyi időd van az írásra? 
• Az ötleteidet leírod valahova? 
• Interneten vagy könyvet is szoktál olvasni? 
• Mitől lenne jobb a történetem?

Akiknek küldöm:

Blessed With A Curse
Egy lány álmának valóra vállása
Ez csak egy álom
Spine Breaker

Sasha és JungKook: Éjszakai klub (OS)

Sasha szemszögéből:

Még mindig nem értem miért akarunk ennyire bulizni... Nagyon lefáraszt a tanulás és a folytonos vizsgák, de talán igaza van a barátnőmnek. Kicsit jó lesz ma este kiszabadulni otthonról és talán részegre inni magam, majd úgy sétálni hazáig, hogy az egész utat tele végig hányom. Jobban belegondolva, igen. Igen szükségem van egy kis kikapcsolódásra. Így péntek este biztos egyedül megyek ma haza. Amber felszed egy - esetleg kettő - srácot és velük tölti az egész estét. Király lesz. Ha csak belegondolok, hogy még éjfél előtt lelép egy jóképű, gazdag sráccal és én magamra maradva fogom levakarni a szexre vágyó férfi szörnyéket... Hosszú lesz ez a este...
- Legalább most kiöltöztél... - kezdte a hajamat igazgatni Amber. Már megint annyi smink van rajta, hogy az egész iskola másod éveseire bőven jutna. Nem értem miért jó neki az, hogy úgy néz ki mint egy negyven éves prosti... Bár... Eltudom képzelni, hogy pénzt kér minden egyes éjszakáért.
- Ha rajtam múlik nem is jövök. - néztem rá.
Elképesztő, hogy nem bír melltartót hordani. A vörös koktélruhát minden lépésnél igazgatja, mert a hasa alá csúszik. Miért is ő a barátnőm? Azért mert legalább nem annyira bosszantó a a beszéd stílusa mint a többi lánynak a suliban. Igaz a viselkedése kárpótolja...
- Ugyan már! - nevetett és ismét feljebb húzta magán a ruháját. - Csak iszunk, táncolunk és talán össze jön egy menet. - De ha lehet, ne fogj ki olyat mint a múltkor én. - kezdett nevetni.
- Arra az örültre gondolsz aki kibilincselt és megerőszakolt? - szökött fel a szemöldököm a homlokom tetejére.
- Nem volt rossz... - kezdett a kis táskájában kotorászni, majd megállt és elő vett két darab kotont, majd a kezembe nyomta. ledöbbenve néztem az óvszerre, majd az arcára. - Még jól jöhet. - indult tovább.
- Biztos, hogy nem! - siettem mellé. - Nem fogok idegen hapsikkal dugni! Ha talán elmúltam volna 20, de még csak 18 leszek!
- Istenem... Néha totál kikészítesz... - hunyta le a szemét pár hosszú pillanatra. Még jobban látszott a szemhéján a szinte már arany színű szemhéj festék. Borzasztó... Csak én nem kentem mást magamra mint egy kis alapozót, piros rúzst és egy kicsit kihúztam a szemem.Semmi több. A ruhám, se annyira kivívó mint az övé. Egy sötét kék térdig érő szűk ruha aminek a teteje csipkés, de annyira nem átlátszó.
Nem tudtam mit tenni. A fekete kis táskámba nyomtam a két óvszert és némán mentem mellette. Amint a klubhoz értünk Amber megragadta a kezem és a sor elejére kezdett rángatni. A sorban állok trágár szavakkal illetve minket durrogtak a helyükön. A barátnőm megállt az egész magas koreai srác előtt, mire a pasas egyszerűen a sor végére mutatott. Indultam volna vissza, de Amber megállított. Megforgattam a szemem és vártam mi lesz.
- Menjetek vissza a sor végére... - sóhajtott a fiú és megint a sor vége felé kezdett bámulni. - Sőt... - nézett vissza rám. - Menjetek haza. Anyuci már vár rátok.
- Olyan nehéz lenne beengedni minket? - mosolygott Amber és közelebb lépett a kidobó fiúhoz. A fiú szeme azonnal Amber mellét kezdte bámulni. Tökéletes belátást kapott mivel sokkal magasabb volt mint mi. A srác nagyot nyelt, majd szép lassan végig nyalta a száját, de egy pillanatra se vette le a szemét Amber dekoltázsáról. - Na...? - suttogott a barátnőm.
- Rendben... De nem tudtam hány évesek vagytok... - nyitotta ki nekünk az ajtót.
A barátnőm egy nyertes mosollyal az arcán libbent be az ajtón és én mögötte mentem be a sötét klubba ahonnan már messziről lehetett hallani a elektronikus zenét. Ahogy beljebb értünk a fények is feltűntek. Sárga, piros és egyéb színek fogócskáztak a teremben. Ahogy a srác a dal szöveget kezdte énekelni - inkább mondani - a zenében rá jöttem miről szól a szám. Miről másról mint a szexről.
- Gyere! - kapta el a csuklóm. - Ott van pár barátom! - alig értettem mit mond a dobhártya szakító hangerejű zenétől.
A pulthoz kezdett rángatni. Átvergődve a tömegen megpillantottam a rózsaszín megvilágosítású ital tárolókat. A zene kicsit halkabb volt a klub ezen felén. Amber azonnal leült az egyik székre és elengedte a kezem.
- Sziasztok! - köszönt Amber.
Rá néztem azokra akiknek köszönt. Hét elbűvölő srác támaszkodott a bár pultnak. Egyiknél egy sör volt a másiknál egy üveg barna ital. Biztosra veszem, hogy az is alkohol. Nem tűnnek valami idősnek, de erősen kétlem, hogy ők is maga mutogatással jöttek be.
- Oh! - mosolygott egy szőke hajú fiú. A szőke tincsei, majdnem a szemébe lógtak. Baba arca eszméletlen helyes volt. - Szia Amber. - köszönt vissza a fiú.
- Sziasztok. - köszönt a többi fiú.
Levettem róluk a szemem és egy halk "Sziasztok-ot" mormogtam el. Nem hiszem, hogy bárki is hallotta a zene miatt. De egyáltalán is érdekel ki hallotta és ki nem. Amber és a fiúk beszélgetni kezdtek. Biztosra veszem, hogy lassan elfog valamelyikkel vonulni. Áh... Minek jöttem ide? Ha csak a holnapra gondolok fájni kezd a fejem. A gondolataimból az rántott vissza, hogy egy teljesen más zene kezd el szólni. Azt hiszem Rihanna. Ez is mi másról szólni mint a közösülés...
- Hé! - szólalt meg az egyik srác.
Nem is érdekelt, hogy mit csinál. Biztosra veszem, hogy nem nekem kiabál hanem valaki teljesen másnak. Egészen addig élek ebben a tudatban ameddig Amber meg nem lök oldalról. Erre már felemelem a fejem és rájuk nézek. Az egyik fiú folyamatosan engem néz. Szőkés barna haja elég szépen be volt állítva. Mély sötét barna szemeiben eltudtam volna veszni, de sajnos nem sokáig tartott a gyönyör, mindössze pár másodpercig.
- Táncoljunk. - jelentette ki a srác.
Amberre néztem, majd még a mellettem lévő lányra aki a pultossal dumált, rá jöttem, hogy nekem papol. Vissza néztem rá.
- Tessék? - kérdeztem vissza. A szemöldököm még mindig a plafont súrolta.
- Táncolni akarok. - ismételte meg ugyan abban az öntelt és gúnyos hangnemben mint az előbb. Te most rá tett egy lapáttal, hogy kigombolta a szén fekete zakóját és a vörös hajú fiú kezébe nyomta.
- Álljunk csak meg! - szóltam rá. - Majd akkor fogsz velem így beszélni, ha megmondod az édes neved! Addig meg állíts magadon! - fordultam vissza a falon lógó üvegek felé és hátra dobtam a hajam, majd idegesen fújtattam.
- JungKook vagyok...
A hideg futott végig a hátamon amikor megéreztem a kezét a derekamon, a lélegzet vételét pedig a nyakamon. Még egy ekkora parasztot mint ez a világ nem látott! Hogy lehet valaki ennyire nyomulós dög?!
- Hagyj békén! - fordultam szembe vele.
A mellkasa egy magasságban volt mint az én szemem. Azonnal megakadt a szemem a fehér póló alatt bujkáló izmain. Ha talán egy fokkal kedvesebb lett volna akkor szívesen mentem volna vele táncolni, de még akár ölelkezni is az egyik sarokba, de így... Elmehet a tudja hova ezzel a viselkedéssel.
- Aranyom! Csak mond meg a neved és menjünk táncolni mielőtt még vége lenne a számnak.
A keze végig szántotta az arcom, majd az állam alá tette a sima, puha ujjait és felemelte a fejem, hogy a szemébe tudjak nézni.
- Mit nem értesz azon, hogy hagyj békén, te állat?! - rántottam ki a fejem a kezéből, és ezzel megzavartam a szemkontaktust.
- Megmondtam, hogy ő nem az a könnyű préda Kooki... - sóhajtott Amber és felállt mellőlem. - Sasha én elmentem, majd találkozunk a kollégiumban reggel, vagy hajnalban. Ígérem sietek! - ezzel el is vonult a szőke hajú sráccal. Persze a fiúk is mentek táncolni és lányokat szerezni az estére. A vöröske vissza nyomta JungKook kezébe a zakóját. Én csak kétségbe esetten néztem a barátnőm után. Talán még soha nem zavart ennyire amikor otthagyott valahol.
- Szóval Sasha... - szólalt meg az előttem álló fiú. - És ha meghívlak egy italra? Vannak hátrébb privát sarkok. Beülhetünk az egyikbe és "beszélgethetünk". - nyalta meg a száját.
Kivörösödött az arcom. Hogy képes ennyire zavarba hozni? Nem is érdekel! Nem fogom senkinek szétnyitni a lábam!
Erőt vettem magamon és felálltam, hogy haza induljak amikor ő megragadta a kezem és hátra fele kezdett vonszolni. Próbáltam ellenkezni, de magassarkúba nehéz megfékezni egy férfit akin gumi talpú sport cipő van. Beljebb értünk és a zene teljesen halk lett. Volt pár kanapés sarok függönnyel. Ahogy elhaladtunk a foglaltak mellett és benéztem oda ahol a függöny nem volt teljesen behúzva csak azt láttam, hogy nemi érintkezést folytatnak, aminek amúgy rettenetes hangja van. Lassan, de találtunk egy ürest. JungKook szétnyitotta a függönyt így szabadon bemehettem. Egy kis fény volt az egész helységben, semmi több. Beljebb léptem és körbe forogtam, hogy mindent megnézzek. A mögöttem besétáló fiú össze zárta a függönyt, majd leült a kanapéra és az elhelyezett pezsgőt a kezébe kapta és kibontotta.
- Leakarsz itatni? - tettem keresztbe a karom a mellkasom előtt és a bal lábamra tettem minden egyensúlyom.
- Hidd el... Nekem nem kell ahhoz pia, hogy megdugjalak. - töltött mind két talpas pohárba nagyjából ugyan annyit. - Leülsz, vagy arra készülsz, hogy táncolj nekem fehérneműben? Már, ha van rajtad...
A kezében a pohár pezsgővel hátra dőlt és engem kezdett nézni, majd óvatosan a szájához emelte az átlátszó alkoholos italt.
- Haza megyek! - indultam volna kifele, de felpattant és az utamba állt. Mind két kezével megfogta a csuklóm. - Engedj el! - húztam volna ki a kezem a kezéből, de nem ment.
Könnyen rántott közelebb magához. Csak annyira, hogy a szája az orromhoz ért. Egy kezével fogta össze mind két kezem és az éppen szabad kezével felemelte az állam. Az ellenkezéstől lihegtem mire ő belém fojtva a levegőt megnyalta az arcom. Kikerekedett a szemem minden izmom megfeszült. At érdes nyelve újra végig nyalta az arcom.
- Hogy lehet neked málna ízed...? - suttogta a fülembe. - Többet akarok...
Még közelebb húzott magához és hátra dobta a hajam, majd a nyakamra harapott. Szívni és harapdálni kezdett. Össze zártam a szemem és próbáltam ellenkezni. Sajnos kevesebb sikerrel. Amint úgy érezte, hogy megunta az állást a kanapéhoz sétált és leült rá, majd magára rántott. A szoknyám teljesen a derekamig csúszott. Teljesen magára húzott. A mellem a mellkasához ért, majd óvatosan megcsókolt. A csókja édes volt. Hamar kisajátította a szám és erőszakosan kezdett csókolni. Szinte már a torkomat nyálazta be. Felakartam állni, de erősen tartott magán. Nyöszörögtem és az első könnycsepp is utat tőrt magának.
- Elég! - szólt rám. - Ha ellenkezel csak fájni fog...
Felállt és a hátamra döntött, majd vissza mászott rám. Kapálózni kezdtem a lábammal és rángattam a kezem. Sajnos nem hatotta meg az, hogy én teljesen az ötlete ellen vagyok. Ahogy elhagyta a szám és a nyakamat kezdte újra csókolni sikerült kiabálnom.
- Ne! - sikítottam. - Kérlek!
Sajnos nem engedett el, csak megajándékozott az ujjaival a számba. Kinyitottam a szemem és ő csak engem nézett. Gúnyosan mosolygott, majd megmozdította az ujjait. A nyelvemet cirógatta. Lehet, hogy ellenkezdtem, de... eléggé élvezetes volt. Az első nyögés hagyta el a szám. Megdöbbent és eltűnt az arcáról a mosolya, de csak pár másodpercre folytatta a nyelvem masszírozását.
- Tudtam, hogy te is akarsz engem... - engedte el a csuklóimat, majd óvatosan kihúzta az ujját a számból. A nyálamat a kanapé hátuljába törölte, majd elkezdte levenni a fehér pólóját. Nem látom értelmét annak, hogy ellenkezzek az egész ellen. Két éve nem voltam fiúval. Rám fér egy ilyen kis "kaland" akkor is, ha soha többet nem látom JungKookot. Nem is várok mást. Még a rendes nevét se tudom.
Amint ledobta a pólóját a földre elő bukkantak a kidolgozott izmok. Kénytelen voltam a kezemet végig húzni a kockás hasán. Elmosolyodott és újra megcsókolt. Azonnal viszonyoztam a mámorító csókot, majd a nyakába karoltam. Jó darabig élveztem az édes, puha, de durva csókját. A keze a combomra vándorolt és felhúzta azt. Gyengéden simogatta a lábam. Egyre feljebb és feljebb. Egészen addig ameddig a keze a fehérneműmbe talált helyet. Meglepődötten hagyta abba a csókot, majd felegyenesedett.
- Azt hittem szűz vagy. - szólalt meg két lihegés közben.
- Mi árult el? - mosolyodtam el.
- Úgy csókolsz mint egy igazi profi. Melletted Amber elbújhat. - kezdett nevetni. - Ezek mellett teljesen csupasz vagy oda lent. - kezdte lerángatni a bugyim. Segítség képpen megemeltem a derekam. Amint lent volt közéjük helyezkedett és óvatosan puszilt meg oda lent.
- Ahh... - nyögtem fel és becsuktam a szemem. Megkerestem a kanapé hátulját, majd belemarkoltam.
A nyelve oda lent kényeztetett, majd egyszerűen abba hagyta. Annak ellenére, hogy úgy vonaglottam, nyögtem - szint már sikoltoztam - alatta.
- Nem hagyom, hogy nélkülem menj el... - ültetett fel.
A keze végig simította a hátam, egészen addig, hogy megtalálja a ruha cipzárját. Amint megvolt egy könnyed mozdulattal rántotta le, így a hátam szabad lett. Pár perc múlva pedig az egész mellkasom. A végére pedig csak melltartóban ültem előtte. Szerencséjére a cicifix elől kapcsolható volt. Kikapcsolta és a többi ruhadarab után hajította. Még ültem addig a mellemhez hajolt és megpuszilta a bal mellem bimbóját.
- Hol bujkáltál eddig, angyalom? - kérdezte és vissza talált a keze az arcomra. - Nem gondoltam volna, hogy ma egy földre szállt angyallal fogok baszni, de hát itt vagy. - simogatta az arcom, majd szájon csókolt.
Lassan döntött vissza a hátamra. Felém mászva folytatta a nyál cserét. Én magam se tudtam, hogy az ő vagy az én számban van a saját nyelvem. Sajnos kénytelen volt felegyenesednie, hogy levegye a maradék ruháját. Egyszerre rántotta le a nadrágját és az alsóját. Ahogy megláttam az óriási farkát ami felfele nyújtózkodott. Elő kotort a nadrágjából egy kotont és használatba vette.
- Dugj meg... - jelentettem ki és érte nyúltam.
Azonnal felém helyezkedett és megcsókolt, majd befelé kezdett nyomulni. Hangosan nyögtem fel minél beljebb ért. Átkaroltam a nyakát és a hátát karmolásztam. Ő a kezével emelte a lábam minél magasabbra. Amint teljesen beért azonnal ki húzódott és egy erő teljes lökéssel jutalmazott.
- Áhh! - szorítottam még inkább össze a szemem. - Gyo...r...sabb...an... - próbáltam értelmes szót alkotni, de nem ment. Vette az adást és egyre gyorsabban billegtette a csípőjét.
A hangom sokkal nagyobb lett. Talán még sose volt ilyen orgazmusom. Ő se volt csendben. Mély morgásokat adott ki amitől én még jobban beindultam. Kezdett kifáradni mert egyre lassabb volt. Éreztem, hogy nem bírja tovább. Lelöktem magamról és a fenekére ültettem, majd vissza ültem rá. Könnyedén tűnt el bennem a férfiassága. A vállára tettem a kezeimet és úgy kezdtem ugrálni rajta. A fejemet hátra billentettem.
- Angyalom! - nyögött egy hatalmasat JungKook alattam.
Éreztem, hogy elélvez épp úgy mint én. Amint teljesen elmentem a nyakába dőltem és lihegni kezdtem. Ő is követte a példám.

~~~

- Mindened meg van? - vette vissza magára a zakóját Kooki.
- Igen. - bólintottam és bele néztem a kis táskámba. - El is felejtettem, hogy van nálam két óvszer. - nevetettem el magam. - Amber nem fogja elhinni ha elmesélem neki a ma estét!
- Majd én is helyeselem az állításod... - tette a kezét a derekamra és megcsókolt. - Menjünk Sasha...
- Rendben... - elmentem mellette és elhagytam a szobát.
- De mielőtt haza mennél a telefon számodat add meg! - szaladt utánam és elkapta a kezem.
- Minden kép, JeongGuk... - fűztem össze az ujjaimat az övével.

2. Évad 16. Fejezet: Minden a helyén

MiHi szemszögéből:

A frissen festet körmömet nézegetem, amikor V szaladt be sikítva az öltözőnkbe. Lassan emeltem rá a tekintetem, majd TaeHyungot követték a többiek. Nem értettem mi baja lehet Vnek. Nem szokott ennyire... vagyis... túl hiperaktív? Igen... Talán ez egy jó szó rá...
- Mi van? - kérdeztem és oldalra döntöttem a fejem. - Itt vannak Jean szülei! - kezdte tépni a saját haját. - Rettegek! Mi lesz, ha elrontom?! Azt fogják hinni, hogy valami pancser vagyok és nem engednek, majd Jean közelébe! - Legalább ő helyettem is ideges. - nevetett JR. - Anyám biztos kedvel. Apám meg utál. - vont vállat. Mindenki rá kapta a fejét Juniorra. Hogy mondhat ilyet most? Mondjuk... Apa se bírta Hwot... Igaz, az apák már csak ilyenek. - Meghalok... - esett össze a földön Tae. - Á-Állj már fel! - szólt rá Jin. - Össze koszolod a ruhád! - Igazad van Tae. - tettem keresztbe a lábam. Mindenki rám nézett. - Ha nem lépsz fel akkor nem fogják azt gondolni, hogy pancser vagy. - mosolyogtam. - MiHi! - szólt rám NamJoon. - De ha nem lépsz fel akkor tudni fogják, hogy gyáva vagy és, hogy nem vagy elég kitartó. Pedig Jean mellé egy olyan fiú kell aki eltudja őt viselni.- fejeztem be a mondandóm. Villám gyorsan állt fel a földről. Leporolta magát és a sminkes asztalunkhoz lépett. Megigazította a haját és kiviharzott az ajtón. - Csak én vagyok hülye, vagy ő? - billentette oldalra a fejét a csapatunk Maknaeja. - Szerintem ez egyértelmű Shyo... - nevetett Jimin. Shyo csak felvonta a szemöldökét. Ha úgy értette, mint én akkor Jimin megint gazdagabb lesz egy lila folttal a vállán. Fura, de még mindig nem tudom felfogni, hogy ők járnak. - Hogy érted ezt, Jimin? - állt fel a székből. Hosszú loknis haja egészen a fenekéig ért a rózsaszín hajpótlás miatt. Pont illett a rövid rózsaszín ruhához. Őszintén megmondva egyáltalán nem vagyok fáradt. Pedig a fellépések előtt mindig órákat alszok, vagy fetrengek. Lehet azért vagyok most ennyire kipihent mert nem én vásároltam a ruhákat és nem nekem kellet elintéznem a fellépéssel való dolgokat. Shyo beakarta bizonyítani, hogy már nem kislány. Bingo szerint ezt azért csinálja, hogy megmutassa, hogy ő már nyugodtan lefeküdhet Jiminnel annak ellenére, hogy négy év van köztük. Lehet van benne valami. Igazat megmondva nagyon kitett magáért. Tegnap a próba, - és a hárpiával töltött beszélgetés - után bement a plázába és foglalt időt körmöshöz és a fodrászhoz. Ma reggel pedig elment ruhát venni. Először azt hittük, hogy rossz ruhákat fog venni, vagy nem is vesz semmit, de végül össze hozta. 
Magának egy halvány rózsaszín, spagetti pántos ruhát vett. Bingónak egy erősebb színű kicsit hosszabb ruhát vett, aminek az ujja is a könyökéig ért. Ez enyém ugyan olyan színű mint Shyo-é csak nekem ujjatlan és más a szabása. - F-Figyelj Shyo. - ugrott Suga mögé Jimin és onnan kukucskált ki. - Szeretlek! - Megöllek Park Jimin! - lépett közelebb a fiúkhoz amire mind a tizennégyen hátrébb léptek. - Szóljatok már rá! - nézett rám Suga. - Shyo! - szólt Bingo. - Rád szóltam. A kis Maknae még egy lépést tett a fiú felé. Persze Jimin azonnal kifelé kezdett rohanni a nyomában Shyoval. Teljesen nyugodtan sétált vissza az ajtón V. Halkan kezdtem nevetni. Talán két éve én is képes lettem volna ezt csinálni JungKookkal. - Min nevetsz? - vetődött le mellém Kooki és át karolt. Vörös színű zakója rettenetesen jól állt neki a fekete pólóval. Csak remélni tudom, hogy ma én lehetek az aki megszabadítja a ruháitól. Lassan fordítottam felé a fejem és mértem végig a fekete vászon cipőjétől, a szűk fekete farmeron keresztül, a szemébe lógó sötét barna hajáig. Már megint olyan mintha most jött volna ki a zuhany alól és elfelejtette volna megtörölni a haját. - Eszembe jutott valami. - mosolyodtam el és a vállára hajtottam a fejem. Mellénk vágódott Mark és a vállamnál fogva fordított maga felé. Csak néztem rá. Ugyan úgy nézett vissza rám, persze közben végig mérte az arcom. - Haey milyen ékszereket szeret? - szólalt meg. Igaz a hangjában annyi volt az önbizalom és a magabiztosság mint egy kis cicában. Szinte semmi. - Hát... - gondolkodtam el. - A nyakláncokért oda volt régen. De csak az olyanokért amin a medál akkora mint a szeme. Mondjuk ez a fülbevalókra is igaz. - válaszoltam, amire ő előkapta a telefonját és nyomkodni kezdte a kijelzőt. - Most mit csinálsz? - Gyűjtöm az ötleteket... - sóhajtott és vissza tette a zsebébe a telefonját. - Még mindig nem békültetek ki? - tátottam el a szám. - Inkább azt mondanám, hogy nem akar velem lefeküdni... - állt fel. - Nem tudom mi baja, de engem idegesít amit csinál... Az első év könnyű volt és vidám. Amikor lehetett együtt voltunk, de most.. Örülök, ha beszélhetek vele egy mondatot. Állítja, hogy neki vasárnap délután hatkor is fotózása van.  Haey nem ilyen! Nem értem miért csinálja ezt Markkal. Szegény fiú mindent megtesz érte, de őt nem is érdekli. Beszélnem kell vele! Érzem, hogy valami nincs rendben. Talán már Haey nem szereti Markot? Nem értem...  - Lehet, hogy... - gondolkodott el J-Hope. - Menstruál! - mosolyogni kezdett. Teljesen olyan volt mintha éppen most talált volna fel valami új, modern cuccot ami meg könnyítheti az emberek minden napját. Olyan mint a robot porszívó! Lehet, hogy valakinek hasznos, de más biztos nem használna olyat. Na. J-Hope ötletei mindig ilyenek... Nem is emlékeztem, hogy ennyire hülye tud lenni.  - Szerintem senki nem vérzik egy hónapon át. - ráncolta a homlokát NamJoon. - És ha igen? - szállt be a veszekedésbe TaeHyung, persze Hopi pártján. - A kutyák is addig véreznek.  - Haey ember! - világosította fel a két hülyét Jackson. - Istenem...  - Hogy lehet valaki ekkora híg agyú? - nevetett Kooki.  A következő pillanatban már nem ült mellettem. HoSeok és V közösen fogták a pólója nyakát. Annyira mérgesebb lett a két idősebb, hogy képes lett volna kinyírni JungKookot.  - Elég már! - szólt rájuk Jin, majd könnyedén lépett közéjük és vakarta le a kezeket a Maknaeról. - Legyetek már felnőttek!  - Én az vagyok, Hyung! - nézett rá Kooki. Csalódottan nézett SeokJinre aki a homlokát ráncolva próbálta leverni magáról a bal oldaláról érő - szinte már sértő - szavakat. J-Hope és TeaHyung olyanokat vágott a legidősebb fejéhez, hogy az már nekem volt sértő. - Jó! - rántotta hátra Jint Rap Monster, majd két homlok pöcköléssel ajándékozta meg a két mocskos szájút akik csak felháborodva elhagyták a szobát a fejüket dédelgetve. - Te miért nem tudsz segíteni?! - Sugára nézett aki teljesen nyugodtan állt a falnak dőlve és a telefonján játszott. Ezt csak később tudtam meg, mindent elárult amikor az egyik madár a játékban ledöntött egy tornyot.  - Mi? - nézett fel YoonGi. - Semmi, Suga... Semmi. - sóhajtott Rap Monster és ő is elhagyta a szobát.  Utána nézett Jin, majd elmosolyodott és ő is kiszaladt az ajtón. Mindig is ilyenek voltak? Sokkal gyerekesebbek mint két éve. Ahh... Legalább el vannak - a lényeg az. Nem?  - SuBin. - szólt JB. Bingo felé fordult és várta, hogy elmondja a fiú amit akar. - Te is ki jössz? - indult meg a GOT7 kifele.  - Igen. - bólintott Bingo és kimentek.  - Azért, majd ti is gyertek ki... Ma már nem próba van. - túrt bele Kooki hajába Suga. - Vagy az öltözőnkben leszünk, vagy a színpad mögött.  Ezzel YoonGi kettesben hagyott minket. JungKook vissza ült mellém. A kezét a combomra tette és rám nézett. Azonnal az arcára tettem a kezem és megcsókoltam. Puha ajkai az enyémmel kezdtek táncolni. A nyelve a számban kezdett uralkodni és azon volt, hogy az ő fogai közé csalja az én nyelvem. Az egyre hevesebb csókot az is fokozta, hogy a keze, felgyűrve a ruhám egyre feljebb vándorol. Átkaroltam a nyakát és a hátamra dőltem vele.
- Akarlak... - szólalt fel két csók között.  Nem szabadna itt és most. Áhh! Pedig én is annyira akarom őt, ahogy ő engem, de nem lehet! A kezemet a mellkasára helyeztem és távolabb toltam magamtól. Levegő után kapkodtunk mind a ketten, de nekem több erőm volt megszólalni.  - Nem lehet... - szuszogtam, majd hosszan lehunytam a szemem.  A számra nyomot egy apró puszit. Hallottam, hogy vissza ül mellém. A kezét a derekamra téve húz ülésbe, persze erre már kinyitom a szemem.  - Este nem jössz át? - kérdeztem. Közben csak a szemeit néztem amikben még mindig égett a vágy tüze.  - Nem lehet... - sóhajtott és fel állt. - Holnap kezdjük a klip forgatást. Vagyis... - igazította meg a zakóját. - ... előkészülünk, majd kezdjük a klip forgatást... - javította ki magát. - Bocsi...  - Értem... - álltam fel én is. - Akkor ezen a héten nem sokat fogunk találkozni... - léptem a tükörköz. Megigazítottam a szőke hosszú tincseimet. Pót haj... Nem mintha nem szeretném. Nagyon is oda vagyok érte.  - Dehogy nem! - karolt át és a vállamra tette az állát. - Szombaton csak a tiéd vagyok... - suttogta a fülembe és egy apró csókot nyomot a nyakamra.  Végig futott a hátamon a hideg és az élvezet. Még két nap JungKook nélkül... Túl fogom élni, de remélem nem akarja azt mint a múltkor... Nekem nagyon nem jöttbe, csak ki akartam próbálni.  - Lassan kezdünk! - nyitott be Bingo.  Kooki reflex szerűen lépett el tőlem. Elindult kifelé. Körbe néztem a sminkes asztalon és a kezembe vettem a rózsaszín szájfényt, majd megint kikentem a szám. Kooki az összeset le szedte rólam. Utána siettem és észre vettem, hogy a szájfényem mint JungKook száján virít.  - Megtörölhetnéd a szád. - nevetettem. - Kicsit érdekesen nézel ki rózsaszín csillogó szájjal.  Azonnal a kezével kezdte dörzsölni a száját. Megnyugodhatsz Kooki! Ha dörzsölöd csak még erősebb lesz a színe.

Shyo szemszögéből:

Csak tudnám hova rohant az a barom! Simán utolértem volna, ha nem magassarkú cipő van rajtam. Ez annyira csalás! Ahogy kiértem a színpad mögé körbe pillantottam amikor észre vettem Hwot, a fiúkat és Hyent. Nagyot nyeltem amikor ők is észrevettek engem. A lány miatt, majdnem nem léphettünk fel és a testvére aki... Ahogy néztem őket azt vettem észre, hogy valaki keze a derekamra telepszik. Ahogy megfordultam Jiminnel találtam szembe magam. Egy kajla vigyorral az arcán állt. - Mérges vagyok rád! - jelentettem ki és elindultam valamerre. Az a valamerre a felső színt lépcsője volt. Jimin szaladt utánam és mellettem lépett fel az első fokra. Egészen az emeletig némán mentünk, de amikor felértünk rám nézett és megint mosolyogni kezdett. - Mi olyan vicces? - mosolyodtam el én is, majd a korlátnak dőltem. A korlát alatt a színpad és a közönség volt. Persze még csak a hangosítás zajlott. Néha, néha elkezdődött az egyik banda zenéje, de abba is maradt. A fények villogtak és a rajongók egyre izgatottabban kezdtek kántálni neveket és bandákat. Itt fent teljesen sötét van. Erősen kétlem, hogy berki is lát minket. - Miért voltál annyira lesokkolva az előbb? - komolyodott el Jimin arca. - N-Nem érdekes... - könyököltem a korlátra. - Tudom, hogy bánt valami... - kezdett a fülembe suttogni. - Na nem mondod el magadtól akkor kiderítem... A keze végig kalandozott a derekamon, de mielőtt elért volna a fenekemhez vissza fordult és felfele kezdett simogatni. Nyugtató volt és be kell vallanom; nagyon jól esett. Viszont csak egy valamire tudott emlékeztetni. Az ígéretre. Nagyon közeledik Jimin szülinapja. Már napok óta nem tudok aludni, mert csak azon jár az eszem, hogy egyszer eljön október 13. amikor én és Jimin lefekszünk egymással. Szeretem Jimint és azt akarom, hogy ő legyen az első, de én még nem állok készen rá. - J-Jimin... - motyogtam és felegyenesedtem amitől a keze leesett a hátamról. - Elmondod végre? - a kezemért nyúlt amit sikeresen meg is fogott. - Csak ott volt az a lány... Eszembe jutott a tegnap... - a mellkasát fedő fekete pólót kezdtem bámulni. Elengedte a kezem, majd hirtelen és váratlanul ölelt magához. A keze a hátamon pihent és szorított még jobban magához. Csak álltam előtte és teljesen hozzá simultam. Annyira... meleg az ölelése. Áramlik belőle a szeretet. - Nem akarom, hogy szomorú legyél... Kérlek gyere el velem fellépés után randizni. Amit mondott ez egész fejemben rezgett. Körbe-körbe forgott velem a világ. Végül is... Járunk, nem igaz? Miért is ne mehetnék el a pasimmal kettesben valahova. Igaz, hogy rendes csók se volt kettőnk között, de akkor is. Mi lesz, ha nem fekszek le vele az nap? Lehet, hogy közölni fogja; "Bocs! Nekem olyan lány kell aki le is fekszik velem! Szakítok Shyo!". Bele se akarok gondolni! Nem akarom elveszíteni Jimint! - Rendben! - toltam el és arcon pusziltam. Ledöbbenve nézte a reakciómat, de utána elmosolyodott. Édes gödröcskéi még mélyebbek lettek. Minél tovább néztem a mosolyát - vele együtt az arcát - csak jobban rá döbbentettem magam. Szeretem Jimint.

~~~

Megkönnyebbülten és felszabadulva iszkoltam le a színpadról mögöttem a többiekkel. Talán én vagyok a legboldogabb, hogy végre vége. Már csak a dedikálás van, majd életem első randija, Jiminnel. Vajon mit fog kitalálni? Remélem valami jót. Mondjuk nekem a fagyizás is tetszett amikor még nyaraltunk. Nem akarok semmi extrát. Elég, ha sétálgatunk és beszélgetünk mint aznap este. Tökéletes lenne!  - Nagyon ügyes voltál, Shyo! - borult a nyakamba MiHi.  Váratlanul ért. Nem szokott ölelgetni, szinte soha. Nem szokott velem ennyire közvetlen lenni. - Köszönöm! - tettem a hátára a kezem. - Te is nagyszerű voltál. - Köszi - hajolt el tőlem. - Na menjünk aludni! - indult el a szobánkba. Én se szeretnék mást csak pihenni egy kicsit. A fellépésnél egy dolgot szeretek jobban; a rajongókkal való találkozást. Annyira jó érzés látni, hogy kik szeretnek minket. Lassan MiHi után indultam. Amint beértünk a szobánkba már a fiúk ott voltak. Jimin azonnal maga mellé húzott a kanapéra. - Jók voltatok - mosolygott JB. és egy pillanatra se vette le a szemét Bingoról. - Kitettünk magunkért - döntötte MiHi Kooki vállának a fejét. - Holnap egész nap aludni fogok! - Jó neked! - ráncolta a homlokát YoonGi, majd feldobta a lábát a sminkes asztalra, mire a fehér tükrös asztal megmozdult és az egyik rúzs a földön landolt. Mindenki a földre nézett. - Na az ott is marad! - sóhajtott és teljesen hátra hajtotta a fejét, majd becsukta a szemét. - Rendetlen... - hajolt le kis tubusért JR. - Csak időt és energiát spórolok magamnak azzal, hogy ott hagyom. - még mindig csukott szemmel pihent. A hasán össze kulcsolta a kezét és teljesen kikapcsolt. Ha nem kezdünk el beszélgetni akkor képes lett volna elaludni. - Legyen már vége az egésznek... - motyogtam és én is Jimin vállára hajtottam a fejem. Nem mintha nem akarnék órákat a rajongóimmal tölteni, de nagyon szeretnék már Jiminnel lenni. - Csak nem miattam? - éreztem, hogy mosolyogni kezd a váll támaszom. - Talán... - Miért? - nézett ránk V. - Mit akartok ti dedikálás után? - Jimin... Holnap vesszük az MV-t... Örülnék, ha ma hamarabb lefeküdnél. - vonta fel a szemöldökét NamJoon. - Emlékezz vissza a Danger forgatásra. Nem aludtál el, csak hajnali egykor és reggel alig álltál a lábadon.

- Jó.. De ez most más lesz! Megígértem! Nem akarom, hogy csalódjon - karolt át. Megígérte. Én is megígértem neki, hogy lefekszek vele a szülinapján. Viszont Jimin be akarja tartani azt amit megfogadott. Nekem is be kell! Akár akarom, akár nem! - Ahh... Ez csalás... - motyogta JungKook mellőlem. - Bezzeg én nem aludhatok MiHinél... - M-Mi nem! - kaptam fel a fejem és felé fordultam. - Cs-csak beszélünk! Igaz Jimin?! - fordultam a barátom felé akit kicsit lesokkolt a viselkedésem. - Ja - nézett végig a többieken. - Azt, majd máskor Kikerekedett a szemem és egy gombos telepedett a torkomba. Se köpni, se nyelni nem tudtam. Hogy képes ezt mondani a többiek előtt?! Éreztem, hogy az arcom paprika piros lesz és égni kezd mintha apró törpék tüzet raktak volna a számban. - Mi? - emelte fel a fejét MiHi. - Mit mondtál Jimin? - Mi? Ki? Semmit! - kezdett bele a kínos nevetésbe az énekes aki mellettem ült. - Nem tudom mit hallottál. Rossz a füled! - simított zavarában a nyakára. - I-igen! - fordultam a barátnőm felé. - Rossz a füled! Nem akart vitatkozni. Csak vissza döntötte a fejét Kooki vállára és lehunyta a nagy barna - szinte már fekete - szemeit. A várakozás gyorsan letelt. Sorban hagytuk el a szobát - először a GOT7, majd a BTS és végül mi. Nagyon aranyosak voltak a rajongók! Sokan kezet fogtak és selfiztek velem aminek nagyon örültem, mert nagyon jó érzés volt. Volt akivel még beszélgettem is.  Amint vége volt vissza mentünk az öltözőbe. Átöltöztünk és indultunk kifele amikor Jiminbe ütköztem.

2. Évad 15. Fejezet: Ölbe ülés

MiHi szemszögéből:
Holnap van a fellépés. Ma van az utolsó próba! Legalább holnaptól nem kell Hwoval találkoznom... Nem volt olyan nap, hogy ne nézzen. Sajnos nem tudom elhinni, hogy ő még mindig hordja a közös nyakláncot. Miért nem tudd tovább lépni? - MiHi mi jövünk! - lökdösött vissza a gondolataimból Shyo. Rá kaptam a fejem és megigazítottam a fejemen lévő mikróportot. Láttam, hogy a lányok már előre mentek utánuk. Felmentünk a színpadra és elpróbáltuk a számot. Elsőre sikerült a próba és le is siettünk. Haza akarok menni és aludni. - Eddigi legjobb volt. - mosolygott Jin. - Elrontottam... - sóhajtott Shyo. - Szerinted én hányszor akadok meg egy próbán? - nevetett Suga. - Mindig ugyan annál a résznél rontod el? 
- Igen. - bólintott a lány.
- Otthon gyakorold el ugyan azt a részt sokszor. Én azt szoktam. - mosolygott YoonGi. Beszélgettünk és amint minden próba lement indultunk volna haza amikor egy mikróportos férfi rontott be és mindenkit maradásra szólított. Azt is ordítozta, hogy minden változik. Semmit nem értettünk. Mi az, hogy minden változik a műsor előtt egy nappal? Ledobtam a táskám és idegesen fújtattam. Mi délután filmet akartunk nézni nálam Kookival, de nem lesz belőle semmi, már elmúlt fél hét. Csendben vártunk amikor cipő kopogásra kaptam fel a fejem. A folyosó felé kaptam a fejem ahol távozni akartunk. Egy fekete hálós vállú ruhában tipegett be egy szörnyen magassarkú cipőben. A haja ezüst színűre volt befestve és loknis volt. A frufruja teljesen egyenes. Csak egy embernek van ilyen baba arca... Byul Joon Hye... Már kiskorától idol, emellett az apja miatt lett ledebütálva. Igen... Az apja az S.M.Entertainment igazgatója...Egy bandát azért vonultattak vissza mert beszólt Hyennek. Mögötte egy szőke hajú fiú sétált zsebre tett kézzel. Byul Sung Ki... az ikerbátya... Mind ketten ugyan olyan irritálók... Talán Su egy fokkal jobb a húgánál. Beértek és addigra mindenki őket nézte. JoonHye idegesen fújt egyet, majd ide oda kezdett sétálni, még a bátya egy rózsaszín rágót rágcsált.
 Mit akarnak itt? Tudomásom szerint Hyen holnap érne haza a turnéjáról. Nem voltak hivatalosak a koncertre.
- Abba hagynád? - törte meg a csendet SungKi. - Idegesít? - nézett a testvérére. - Igen... - forgatta a szemét. Hye nem mondott semmit csak a földhöz kezdte ütni a cipője sarkát. Közben gúnyosan mosolygott a bátyára és leszarta, hogy még vagy negyvenen vagyunk a helységben. A fejemen lévő sapkáért nyúltam amit le is vettem. Persze a két jó madár azonnal felfigyelt rá és rám kapták a fejüket. Levegőt se vegyek? Su elmosolyodott és kivette a zsebéből a kezét. - San. - húzta még feljebb a szája jobb oldalát. Végig mért, majd vissza nézett a szemembe. - Most akkor lány vagy, vagy fiú? - Csak rá kell nézni! - nevetett JoonHye. Tudja, hogy nem szólhatok vissza. Tudja és vissza él vele. - Már bocs... - nézett hátra a fiú. - De a melle sokkal nagyobb mint a tiéd. - kuncogott. - Fogd be! - torpant meg a lány. V kénytelen volt a helyzeten elmosolyodni. Én is képes lettem volna, de akkor csak a banda életével játszanék. A lény TaeHyungra nézett. - Mit röhögsz? - döntötte oldalra a fejét. - Már bocsánat... - szólaltam meg. - MiHi fogd be! - szólt rám Bingo.
Rá néztem és lenyeltem a számban lévő sértéseket a nyálammal együtt. - Mond csak. - lépett hozzám közelebb a magassarkú ribi. - Kíváncsi vagyok mit akartál mondani. - Kérlek MiHi... - nézett rám Shyo. - Nem te vagy az a lány?! - nevetett és Shyora mutatott Su. - Végig sírtad a debütálás előtti időt, de mégis bekerültél egy elég jó bandába. - törölte le a láthatatlan könnyeket. - Síró masina! Shyo abban az időben vesztette el a bátyát. Mit hisz magáról ez a két idióta? - Istenem... - tettem a fejemhez a kezem. - Befognád? - Tessék? - nézett rám SungKi. - Ha így folytatod én fogom betömni a TE szád... Nem a kezemmel... - nyalta végig a rágójával megegyező színű száját. Annyira puhának tűnt és édesnek! M-Miért gondolok erre!?! - De vörös lett az arcod! - kezdett nevetni. - Hagyd békén. - lépett elém JungKook. - JeongGuk Oppa... - nyögte ki a lány. - Csak, hogy tudjátok Mrs. és Mr. Ego... Mi nem az apátok alatt vagyunk... - lépett elénk Mark. - Azt ütök meg akit akarok... - Üss meg... - mutatott az arcára Su. - Ide! De csak akkor, ha szeretnétek, hogy a lányok véglegesen is vissza vonuljanak... Mark keze ökölbe szorult. Rám nézett, majd sóhajtott és kénytelen volt kiengedni a kezét. Su elmosolyodott és a húga felé fordult.  - Su... - szólt a lány. - Ha holnap fel akarunk lépni muszáj két bandát kidobni. - nézett rám. - Senki se akar olyan bandát látni amiben az egyik tag fiú a többi lány.  - Kitépem a hajad! - ugrottam volna neki, de Suga átkarolta a hasam és vissza tartott. - Eressz el!  - Nyugodj már meg! - ordított YoonGi.  Hyen csak nevetve a színpad felé vette az irányt nyomában SungKival. Hogy én mennyire utálom az ilyen embereket! Bingo és Shyo mindent megtettek azért, hogy idáig eljussanak. Rengeteget gyakoroltak a fellépésre. Bingo hajlani háromig a táncteremben próbálta a táncot.  - Most biztos nem léphetünk fel! - tépte a saját haját Bingo. - Miért csináltad ezt!?  - Nyugodj meg nem lesz... - nem tudtam befejezni a mondatom mert arcon vágott.  Csak döbbenten néztem rá. A hátára kapta a táskáját és a kijárat felé kezdett rohanni. Utána rohant Jun. Nem igazán tudom mi van velük. Rég nem volt nálunk Jun. Talán kicsit elrontottam a dolgokat...

JoonHye szemszögéből:
Utálom a bátyám limuzinját. A bőr üléstől izzad lábam és az ülésre tapadok. Emellett még meleg is van a mini hűtő miatt. Hátra dobtam a hajam és keresztbe tettem a lábam. - Ideges vagy? - nézett rám és nevetni kezdett. - Miért lennék? - Sok banda lesz ott holnap. Erősen kétlem, hogy beférünk. - nyitotta ki a hűtőt és ki vett egy üveg kólát. - Kik lesznek ott? - néztem rá és kinyújtottam a kezem, hogy nekem is adjon. - Talán egy kérlek... - sóhajtott és a kezembe nyomott egy cukor mentes kólát. - Kik lesznek? GOT7, BTS, MWO, SPEED, Orange Caramel, B1A4. - dőlt hátra az ülésen és kibontotta a kólát. Bele ivott, mire én is így tettem. Az út további része csendben telt. A kólák elfogytak. Mielőtt kiszálltunk volna a kocsiból a szájába nyomott egy nagy rózsaszín gömbrágót. Meg sem kínál mert tudja, hogy nem szeretem. Kiszálltunk és elindultunk befelé a próbára. - Kicsit késünk. - sétált utánam. - Ők sietnek... - kezdtem lassítani a lépéseimen. Miért van itt ekkora csend? Valaki meghalt? Ahogy beértem a színpad mögé több bandával is szembe találtam magam. Jó pár az apám alatt dolgozik. Ide oda kezdtem sétálgatni. Ha igaza volt a bátyámnak akkor ő is itt van! Remélem, hogy itt van! - Abba hagynád? - szólt nekem Su. - Idegesít? - nézetem rá és megálltam. - Igen... - forgatta a szemét. Több se kellett. Még hangosabban kezdtem a cipőmmel kopogni. Láttam, hogy még idegesebb lesz. Sokkal idegesebb mind eddig. Nem rágta tovább a rágóját. Hallottam, hogy valaki megmozdul ezért oldalra néztem. MiHi... A fiúnak öltözött lány. SungKi is oda fordult. Abba hagytam a topogást. - San. - rá mosolygott a lányra. - Most akkor lány vagy, vagy fiú? - Csak rá kell nézni! - nevettem el magam. Hogy képes egy lány így öltözködni? Egy térdig érő farmer nadrág volt rajta egy fekete pólóval. Ha össze fogná a haját simán elmehetne fiúnak. - Már bocs... - nézett rám a bátyám. - De a melle sokkal nagyobb mint a tiéd. - nézett a mellemre és kuncogni kezdett. - Fogd be! - szóltam rá. Valaki nevetni kezdett MiHi mögött. Oda néztem. Kim TaeHyung... 21 éves. Táncos és énekes. Van egy barátnője, de a nevét nem tudom. 178 cm. A csillag képe bak. Jó képű srác. - Mit röhögsz? - oldalra döntöttem a fejem és kérdően, de egyben komolyan néztem rá. - Már bocsánat... - szólalt meg MiHi. - MiHi fogd be! - szólt rá a barátnője. Baek Su Bin, Bingo... Énekes, rappel. 20 éves. 169 cm. Csillag képe vízöntő. Kénytelen voltam elmosolyodni. Érdekel mit akart mondani. - Mondd csak. - léptem hozzá közelebb. - Kíváncsi vagyok mit akartál mondani. - Kérlek MiHi... - nézett rá egy lány. Kwak Seo Hyeon, Shyo. 17 éves. Énekes. Jó pár évig volt gyakornok. Japán. Félig. Azt mondja a bátyám, hogy ijesztő amit csinálok. Szerintem jó tudni ki az aki szemben áll veled. - Nem te vagy az a lány?! - nevetett Su és Shyora muatatott. - Végig sírtad a debütálás előtti időt, de mégis bekerültél egy elég jó bandába. - törölte le a láthatatlan könnyeket. - Síró masina! Idióta... Hallottam, hogy meghalt a testvére. - Istenem... - tette a fejére a kezét "San" - Befognád? - Tessék? - nézett rá SungKi. - Ha így folytatod én fogom betömni a TE szád... Nem a kezemmel... - De vörös lett az arcod! - kezdett nevetni. - Hagyd békén. - lépett elém JungKook. Róla tudnék a legtöbbet beszélni. Jó párszor átolvastam az adatlapját az interneten. Tökéletes! Mindene tökéletes! A hagja, a tánca és a teste is! - JeongGuk Oppa... - nyögtem ki. - Csak, hogy tudjátok Mrs. és Mr. Ego... Mi nem az apátok alatt vagyunk... - lépett elénk Mark. A Got7 "repülő tagja". Chin Hyun Ae az egyik legtöbbet kereső modell a barátnője. - Azt ütök meg akit akarok... - Üss meg... - emelte az arcához a kezét a bátyám. - Ide! De csak akkor, ha szeretnétek, hogy a lányok véglegesen is vissza vonuljanak... Az előttünk álló fiú kénytelen volt kiengedni a dühét. Végig néztem a társaságon. GOT7 és BTS... Egyik se apámnál van ledebütálva. - Su... - szóltam a testvéremnek. - Ha holnap fel akarunk lépni muszáj két bandát kidobni. - MiHire néztem. - Senki se akar olyan bandát látni amiben az egyik dtag fiú a többi lány. - Kitépem a hajad! - nekem akart jönni, de YoonGi elkapta. Hátrébb léptem, de egy pillanatra se vettem le a szemem - Eressz el! - ordított.
- Nyugodj már meg! - ordított Suga. Nevetni kezdtem és a színpad felé indultam. Észre vettem valakit. Hwot... MiHi ex pasiját. Amikor kiderült, hogy járnak Dél-Korea legnagyobb idol oldala lángolt a posztoktól, és a fényképektől. Akkor is ugyan ez volt amikor kiderült, hogy szakítottak. Őszintén érdekelne, hogy mi történt... Megbeszéltük mi lesz a helyzet holnap. Tovább fog tartani a koncert. Szeretem amikor minden úgy van ahogy akarom! De jobb lett volna, ha pár banda kimarad... Holnap után indulok nyaralni. Nem akarok sokáig aludni más nap. - Attól, hogy MiHi fiús... Nagyon bejön... - álltunk meg a színpad tetején. - Csak meg akarod dugni? - kérdeztem, de csak megrázta a fejét. - Tetszik? - vontam fel a szemöldökömet. - Azért mert te utálod egy kis hülyeség miatt, nem azt jelenti, hogy nem lehetek vele. - fújt egy buborékot a rágóval. - Na mehetünk? - kérdezte Su. - Nem. - lehet beteges, de örülnék, ha valamit tudnék MiHiről. Olyat amit senki se tud, vagy olyan titok amit szégyell. - Beszélni akarok valakivel... - Mégpedig? - fordult vissza. - Csak várj meg a kocsiban. - sóhajtottam. Elment a kocsiban én meg megkerestem a B1A4 öltözőjét. Kopogtam és benyitottam. Azonnal földig hajoltak köszönés képpen. Én is kicsit meghajoltam, majd Hwora néztem. - Minek köszönhetjük a látogatásodat? - mosolygott JuSeo. - Hwohoz jöttem... A többiek kimentek és mi ketten maradtunk. Azt hittem nem fog mindent elmondani, de tévedtem. Megtudtam, hogy megcsalta JungKookkal és minden bizonnyal most járnak. Elkapott a düh amikor meghallottam. - Ennyi... - dőlt hátra a kanapén. - Még mindig szereted? - álltam fel, majd az ölébe ültem. - Szereted, igaz? - simítottam az arcára. - I-Igen... - egy pillanatra se nézett le a szememről. - Mit szólnál, ha... - hajoltam közelebb hozzá. - Szakítanának és vissza menne hozzád...? JungKook meg hozzám rohanna...? - Szerinted szét tudod őket szedni? - pislogott és az ajtóra pillantott. - Nem. Ezért kérlek, hogy segíts. Még nem tudom, hogyan, de örülnék, ha segítenél... - hajoltam el tőle. - Mikor? - kérdezte. - Szeptember környékén. Addig bírd ki. Csak nem házasodnak addig össze... - másztam ki az öléből. - Rendben... De akkor JuSeo is segíteni fog. - állt fel. - Értettem... Telefon számot cseréltünk és a limuzinhoz mentem. Beültem és Su idegesen nézett rám. - Na mi van? - kérdezte. - Mi tartott eddig? - Rá vettem egy szerencsétlent, hogy segítsen szét szedni MiHit és JungKookot... - mosolyogtam. - Hallgatlak. - hajolt a térdére. Az egészet elmondtam neki. A-tól B-ig. Kicsit örült a hírnek. - Vagyis. Hwo azt hiszi, hogyha szakítanak akkor MiHi vissza megy hozzá azok után? Nem gondolhatja komolyan! - Csak egy kicsit bíztattam és teljesen elhitte. - nevettem. - Ő elvégzi a koszos munkát, és majd mi élvezzük a győzelmet. - Nagyon erős a kapcsolatuk, ha igaz amit mondott. Nem fogja őket olyan hamar szét szedni. - húzta le az ablakot. - Mehetünk! - szólt a sofőrnek. - A BTS elmehetne turnézni... Tudom, hogy apa képes elérni... Neked csak rá kell venned, hogy dolgozzon az ügyön. - tettem a kezére a kezem. - Megoldom... - mosolyodott el.